2014. szeptember 17., szerda

burns in the blackness of the spring // drabble-projekt #2


apres moi, le deluge ♫ 


Szálas szőke-hó temette be az ágy párnáit,
vékony, csontos, fehér kar pihent a vörös selyemhuzaton, vékony, csontos, fehér csuklót szorongattak a zongoristaujjak. Életet akartak érezni.
Vihar-színű szürke szemek bámultak párjaikba, könnyeztek, várták, hogy ikertestvéreik pislogjanak, csak egyet, egyetlen egyet.
Harangok síró kongását hozta valahonnan a süvítő szél, a szorítás erősebb lett. Kint koromszínű varjak várakoztak a kopár fákon. A szemeket akarták.
Ők tudták, hogy azok a szemek már nem látnak.
Draco közelebb húzódott, és magukra borította a skarlát selymet.
- Apa? - a mozdulatlan karjába kapaszkodott – Apa, félek a hidegtől. Fázom.
Sötétben bámult az üres szemekbe. Várta a hollókat.

2 megjegyzés:

  1. Szia, légyszíves, képzelj ide egy tartalmas kommentet, ami kifejezi a csodálatomat, amíg én ütemesen verem a fejem az íróasztalba, és azt skandálom: miért? miért? és hogyan? miért?
    Köszönöm.
    (Ez amúgy egy pozitív hozzászólás volt, mármint zseni vagy, jézusom.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Képzelj ide egy tartalmas választ, ami kifejezi a csodálatom aziránt hogy ez tetszik neked, meg minden. Nem tudom mit kell ilyenkor mondani,
      deő
      a köszönöm áll legközelebb ahhoz amit mondani akarok. Szóvalénköszönöm. <3

      Törlés